78 �ves Csernai P�l labdar�g�edz�, aki �szak-koreai �llampolg�r is lehetett volna, ha akar.

J�t�kosk�nt nem �rta be nev�t a magyar labdar�g�s aranyk�nyv�be, de r�stelkednie sem kell, a Csepelben focizott, �s k�tszer - 1955-ben - a v�logatottban is j�tszhatott. Az 1956-os forradalom ut�n N�metorsz�gba t�vozott �s n�mi sz�net ut�n a Karlsruhe csapat�ban folytatta p�lyafut�s�t. A Stuttgarter Kickersb�l vonult vissza 1965-ben, s elkezdte edz�i p�lyafut�s�t, amit m�lt�n lehet vil�grasz�l�nak nevezni. T�bb mint n�gy �vtized alatt volt a Bayern M�nchen, a PAOK Szaloniki, a Benfica �s a Hertha BSC vezet�edz�je, a kilencvenes �vek k�zep�n pedig a Koreai NDK v�logatottj�nak sz�vets�gi kapit�nya. Ez ut�bbi �lete nagy kalandja volt. Amikor a kommunista rezsim csapata megverte az Egyes�lt �llamok v�logatottj�t, Csernait nemzeti h�sk�nt �nnepelt�k, s kiv�teles kegyk�nt olyan sz�llod�ba k�lt�ztett�k, ahol nem hetente egyszer, hanem minden nap volt melegv�z. A koreaiak szerett�k volna, ha felveszi az �llampolg�rs�got, de ett�l �gy megr�m�lt, hogy megint "disszid�lt". Legnagyobb sikereit a bajorokkal �rte el, a Bayern M�nchen k�t n�met bajnoks�got nyert az ir�ny�t�s�val, �s 1982-ben BEK-d�nt�ig vezette csapat�t, amelyben olyan focist�k j�tszottak, mint Paul Breitner �s Karl-Heinz Rummenigge. A bajorokn�l � tal�lta ki a Pal-rendszert, amelyek eredm�nyess�g�t azzal magyar�zta, hogy polg�ri foglalkoz�s�t tekintve matematika tan�r. A bajorokn�l m�ig nem felejtett�k el, a vil�gbajnok Paul Breitner szerint "k�l�n�s figura" volt, s a focista �gy eml�kezett r�: egyik nap rajongtunk �rte, m�snap gy�l�lt�k.

Stop.hu