78 ves Csernai Pl labdargedz, aki szak-koreai llampolgr is lehetett volna, ha akar.
Jtkosknt nem rta be nevt a magyar labdargs aranyknyvbe, de rstelkednie sem kell, a Csepelben focizott, s ktszer - 1955-ben - a vlogatottban is jtszhatott. Az 1956-os forradalom utn Nmetorszgba tvozott s nmi sznet utn a Karlsruhe csapatban folytatta plyafutst. A Stuttgarter Kickersbl vonult vissza 1965-ben, s elkezdte edzi plyafutst, amit mltn lehet vilgraszlnak nevezni. Tbb mint ngy vtized alatt volt a Bayern Mnchen, a PAOK Szaloniki, a Benfica s a Hertha BSC vezetedzje, a kilencvenes vek kzepn pedig a Koreai NDK vlogatottjnak szvetsgi kapitnya. Ez utbbi lete nagy kalandja volt. Amikor a kommunista rezsim csapata megverte az Egyeslt llamok vlogatottjt, Csernait nemzeti hsknt nnepeltk, s kivteles kegyknt olyan szllodba kltztettk, ahol nem hetente egyszer, hanem minden nap volt melegvz. A koreaiak szerettk volna, ha felveszi az llampolgrsgot, de ettl gy megrmlt, hogy megint "disszidlt". Legnagyobb sikereit a bajorokkal rte el, a Bayern Mnchen kt nmet bajnoksgot nyert az irnytsval, s 1982-ben BEK-dntig vezette csapatt, amelyben olyan focistk jtszottak, mint Paul Breitner s Karl-Heinz Rummenigge. A bajoroknl tallta ki a Pal-rendszert, amelyek eredmnyessgt azzal magyarzta, hogy polgri foglalkozst tekintve matematika tanr. A bajoroknl mig nem felejtettk el, a vilgbajnok Paul Breitner szerint "klns figura" volt, s a focista gy emlkezett r: egyik nap rajongtunk rte, msnap gylltk.
Stop.hu
|